Eddigi leghosszabb

Elferne mar itt egy kisebbfajta beszamolo is, mert ugy tunhet, mintha nem csinalnek itt semmit, pedig ez azert nem igaz. Valodi programunk meg nem sok volt, de gyakran vigyazunk gyerekekre, lemegyunk neha az oceanhoz friss levegot szivni, ami kellemes a San Fernando volgybeli fulledtseg utan. Vasarolgatunk is, de elegge mertektartoan. Nem fogok egy teljes uj ruhatarral hazamenni, azt mar most latom. Mindenesetre nem ez a lenyeg, beszereztem egy csomo ruhat, amikben nagyon jol fogom erezni magam.

A gyerekeket egytol egyik imadnivalonak tartom, a csaladok is fantasztikusak, szivesen cserelnek nemelyik feleseggel, amilyen hazuk, gyerekeik, ferjuk es munkajuk van. Valojaban nem irigykedem, mert mind nagyon szimpatikusak es intelligensek, de azert allandoan remenykedem, hogy majd nekem is sikerul egyszer valami hasonlo eletet teremteni magamnak. Annyira megmutatnek mindent, amit latok, de kezdek rajonni, hogy a fotok kozel sem adjak vissza a lenyeget. A hangulat, az illatok, a fenyek, a dolgok tapintasa, az izek… ezekbol is hazavinnek mindenkinek egy-egy darabot, de nem igazan lehet. Az egeszet nem tudom megmutatni, ahhoz itt kell lenni. Egyaltalan nem csalodtam semmiben es ez azert is furcsa, mert akik mar voltak itt, elore biztositottak afelol, hogy nem nagy szam es csalodni fogok. Elegge szkeptikus is voltam emiatt, de ami itt van, az nekem mindent felulmul.

Sok szempontbol nem ertem az itt lako magyarokat, akiket eddig hallottam beszelni, mert valahogy semmi nem tetszik nekik, kiveve egy-ket dolgot, peldaul az oceant, a nagy parkokat, az olcso ruhakat, de minden mast csak fikaznak. Nem is csak amiatt van ez, mert nekem meg uj az egesz ittlet, azt mondtak, nekik egybol nem tetszett. Peldaul mindenki utal itt lakni a San Fernando Valley-ben, de szerintem fantasztikus. Igaz, hogy valoszinuleg egesz Californiaban ezen a helyen kivul csak a sivatag kozepen van melegebb, de ez sem olyan, mint az otthoni meleg. Erzem, hogy tuzforro levegot lelegzek be, de konnyebb elviselni, mert nem izzadok, nem lesz fenyes a borom, csak sokat kell inni, hogy ne szaradjak ki. Van, akinek az nem tetszik itt a Valley-ben, hogy nem annyira szep. Erdekes, hogy itt engem nem ez erdekel legjobban, hanem egy-egy hely hangulata. Northridge tipikus amerikai kertvaros, csak szinesebb, peldaul a szomszedaink argentinok. Vannak itt meg jellegzetes dolgok, amik filmekbol ismerosek, pl drotkeritessel korbevett kosarpalyak, fuves fekete gorkorisok, ejjel-nappal nyitvatarto liquor store-ok, de amugy nem egy veszelyes kornyek, csak megvan a varazsa.

Imadok itt lenni es mar most tudom, hogy ahanyszor csak tehetem, vissza fogok ide jonni eletem soran, akar nyaralni, akar tanulni, dolgozni kisebb idoszakokra. Nem tudtam volna soha elkepzelni, hogy otthon erezhetem magam egy idegen varosban. Mondjuk, Amerika nem is olyan idegen a sok film, zene es amerikai cucc miatt, amik az eletunk reszei Europaban is.

Vannak helyek, amikert mar most elek-halok, peldaul a Topanga Canyon, ahol majdnem sirtam a gyonyorusegtol. Iszonyuan meredek hegyoldalak, csorgokigyok, tobbezer meteres magassag, kaktuszok… a kalandvagyo emberek meg oda is koltoznek, de nem a leggazdagabbak, mint ahogy egy ilyen gyonyoru helytol varna az ember, hanem azok, akik izgalmakra vagynak.

Eszembe jutott, hogy mar megrendeltem az uj Beck albumot a netrol es holnap talan ki is hozzak!! Elmondhatatlanul jo erzes, amikor egy evig minden nap varod egy lemez megjeleneset es az vegul minden varakozast meger, sot felul is mulja a az elkepzeleseidet. Honapok ota olyan zene utan kutattam egen-foldon, ami kicsit elektronikus, de gitarcentrikus, kellemes ferfihanggal es meg mondanivaloja is van, nem csak ritmusa. A Modern Guilt album az elsotol az utolso szamig ilyen… Annyira meleg, puha es lukteto hangzasa van, mintha nem is zene lenne, hanem egy eloleny. Raadasul itt is elojonnek azok a kicsit futurisztikus, apokaliptikus szovegek, amikkel annyira tudok azonosulni. Honapokig nem fogok mast hallgatni, mar most tudom. Es mire teljesen szetboncolom, izekre szedem, az meg tobb ido, evekbe is telhet. Meg az eddigi het albumot sem sikerult rendesen megfejtenem, ez pedig ujabb kihivasok ele allit. Imadom, ha egy zenesz ennyire termekeny es ekkora szeretet arad belole a munkaja es a hallgatoi irant. Minden szempontbol tokeletes.

Na, megint itt kotottem ki, de most teljesen feltuzel az uj album. Minden percben ezt hallgatnam, a dalszovegeket olvasnam es ez megerne meg egy virrasztast is, de itt nem igazan van ra lehetosegem.

Ez majdnem az egyetlen dolog, amivel nagyon meggyulik a bajom idekint, a privat szfera hianya. Felfedeztem, hogy nekem sok egyedul toltott idore van szuksegem. Kezdek egyre nyugtalanabb es feszultebb lenni, ahogy egy szoban osztozunk a nagynenemmel es szinte allandoan ossze vagyunk zarva. Kellenek a hatarok, kell egy kis ido, hogy vegezhessem a “szertartasaimat” es hogy neha senki ne lasson es halljon. Nem is vettem eszre eddig, de otthon is rengeteg idot toltottem egyedul es sosem zavart kulonosebben. Talan csak azert terhes nekem ez az egyutteles, mert o nem ismer es annyira masok is vagyunk. A kedvenc temaimrol nem tudok vele beszelgetni, fobb dolgokban nem ertunk egyet, mas az eletritmusunk es o nehezebben toleralja a kulonbsegeket, nekem ugy tunik, bar azzal a kevessel is elszantan probal megbirkozni, amit latni engedek. Mindig azt hittem, hogy nagyon hasonlitunk, de csak nehany kisebb jelentosegu dologrol van szo, most mar latom. Ennek ellenre szeretem ot, nagyon segitokesz, latom, hogy szeretethianya van es jo neki, hogy itt vagyok. Arrol sem o tehet, hogy nincs eleg idom, amit magamban toltehetek. Ez csak nehany hulye korulmeny hibaja.

Azzal majd nem lesz baj, ha a barataimmal fogok egyutt lakni, hiszen nem is leszunk otthon egesz nap, konnyen kiszabadulhatunk, es ami a legjobb: ok ismernek, toleralnak es sok kozos vonasunk is van.

Mindenesetre az ittlet jo probaja az onallosagnak, mert itt szinte semmit nem tesznek meg nekem. Egeszen elvezem es mar csak nehany dolog kell, hogy tenyleg el merjek terni a kitaposott osvenyrol. Van mar egyfajta tudatossagom, amirol erzem, hogy csak ram jellemzo. Persze, nehany tenyezo meg alakitani fog ezen, ahogy idomulok majd szamomra fontos emberekhez, a valasztott hivatasomhoz, a helyhez, ahol elni fogok, de ez mar ketsegkivul valami egyedi. Sok dologra csodalkozok ra itt kint az otthoni eletemmel kapcsolatban, amit csak itt latok, tavol a jol megszokott kozegtol. Eddig minden szempontbol hasznos ez a kiruccanas.

Azt is imadom, hogy itt minden es mindenki nyugodtan megy a maga utjan. Van a helynek egy ritmusa, amit tenyleg mindenki felvesz. Akikkel talakozom, mind kedvesek, stresszmentesek es nyugodtak, amilyen egesz Los Angeles es talan ez tetszik legjobban a szamtalan elony kozul.

2 Válaszok to “Eddigi leghosszabb”


  1. 1 czapi július 13, 2008 at 4:22 pm

    szia, kicsi!!! most épp haza vagyok jőve, de mindjárt rohannom kell a vonatra, csak gyorsan idekukkantottam:) gondolom észrevetted, hogy ott a balatonnál sajnos nincs netem. de egy hét múlva hazajövök, és beszélhetünk. annyira jó dolgokat írsz!!!!! :) biztos nekem is nagyon tetszene ott minden.. na, de tényleg mennem kell! úgy hiányzol! szia:)

  2. 2 Réka július 14, 2008 at 3:57 am

    Szia!!! Olyan jo, hogy hallattal magadrol vegre. Alig varom, hogy beszeljunk skype-on. Addigra mar Las Vegas-t is megjarom, mire visszajossz. Minden tok jo, de nehany dolog egyre rosszabb. Istenem, ha itt lehetnetek, akkor nagyon mas lenne minden. Ide nem jovok tobbet ugy, hogy nincsenek itt barataim. :\ Szoval ti is hianyoztok.


Válasz




Pilinszky János: Aranykori töredék

"Öröm előzi, hirtelen öröm, ama szemérmes, szép anarchia! Nyitott a táj, zavartan is sima, a szélsikálta torlaszos tetőkre, a tenger kőre, a háztetőre látni: az alkonyati rengeteg ragyog. Kimondhatatlan jól van, ami van. Minden tetőről látni a napot. Az össze-vissza zűrzavar kitárul, a házakon s a házak tűzfalán, a világ végi üres kutyaólban aranykori és ugyanaz a nyár! És ugyanaz a lüktető öröm; dobog, dobog a forró semmiben, ellök magától, eltaszít szívem és esztelen szorít, szorít magához! Mi készül itt e tenger ragyogásból? Ha lehunyom is, süti a szemem; mi kívül izzott, belül a pupillán, itt izzít csak igazán, idebenn! A világ is csak vele fényesül, az örömtől, aminek neve sincsen. Mint vesztőhelyen, olyan vakító és olyan édes. Úgy igazi minden."

 

július 2008
M T W T F S S
« Jun   Aug »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Statisztika

  • 4,674 látogató